Vezetőedzőnk, Fehér Zsolt nem akart hinni a szemének
A mérkőzés első játékrészében az idény eddigi legjobb teljesítményét nyújtottuk: mind a négy gólunkat abból szereztük, amit előre megbeszéltünk, hogy csinálnunk kell. Igaz, akár a második felvonásban, itt is mintegy nyolc percen belül öt szabálytalanságunk lett, ami megfogta a gyors letámadásainkat. Nem beszélve arról, hogy egyéni hibákból kifolyólag szépített is a riválisunk... Hogy mi történt a második félidőben? Nem akartam hinni a szememnek… Teljesen az ellenkezőjét csináltuk a szünet előtt látottaknak... Enerváltan, lassan, körülményesen futsaloztunk, a már „megszokott” egyéni védekezési hiba eredménye pedig újabb találatot eredményezett a vendéglátónknak. Ami pedig ezt követően történt, arra nincs csapat, amely fel tudna készülni. Egyik pillanatról a másikra ismét öt faultunk lett úgy, hogy igazán a sporttársak sem tudták, mely döntéseink eredményeztek halmozott szabálytalanságot. Hát ott valamelyik – ez volt a válasz az időmérő sporttárstól a kérdésemre, amire a kecskeméti kispadon is hangos nevetés ütötte fel a fejét. Ők kacagtak, mi értetlenül álltunk a dolgok előtt! A végére izgalmas kis derbi kerekedett, amely során a Kecskemét szemfülesebb volt az adódó helyzeteinél, így otthon tartotta mindhárom pontot.